A leggyakoribb lakáskárok és azok megelőzése

Időjárás okozta károk 

Az egyik leggyakoribb lakáskár a viharkár, melybe beletartozik a vihar, esőzés okozta elsődleges, valamint a másodlagos (például villámlás okozta) károk. 

A felhőszakadás miatt keletkezett károk a tavaszi és nyári időszakban a legjellemzőbbek, a csúcsidőszak májusban kezdődik és az ősz elején ér véget. 

A legtöbb bejelentés júniusban és júliusban érkezik, ekkor a biztosító társaságok akár több milliárdos kártérítéseket is kifizethetnek. Ebbe a kategóriába ugyanis beletartozik minden, a vihar következtében bekövetkezett (például egy kidőlt fa vagy leszakadt ág által okozott) kár.

Egy másik gyakori meteorológiai kár a jégverés, erről a kárról bár leggyakrabban a mezőgazdasággal kapcsolatban hallunk, sajnos az otthonaink sincsenek tőle biztonságban. Emellett pedig még a kerti bútorokban és a gépjárművekben is kárt tehet. 

Az elsődleges károk után érdemes kitérni a másodlagos károkra is. Ennek leggyakoribb típusa a villámlás, mely szintén a tavaszi és nyári időszakban jellemző leginkább. A villámok természetesen elsődleges szerkezeti károkat és akár még tüzet is okozhatnak, a másodlagos károk azonban több százezer, sőt akár milliós összegbe is kerülhetnek. 

Másodlagos károk alatt a villámcsapás által meghibásodott elektronikai berendezéseket értjük, melyek napjainkban már szinte minden háztartásban megtalálhatók. 

Hogyan védekezhetünk az időjárás okozta károk ellen? 

Az időjárás okozta károk ellen bár védekezni szinte lehetetlen, a kár mértékének csökkentése érdekében azonban néhány dologra mégis érdemes odafigyelni. 

• A vihar közeledtével csukja be az ingatlan össze nyílászáróját. 
• Ha az udvaron találhatók melléképületek, akkor ezt ezek esetében is tegye meg. 
• A kerti bútorokat ne hagyja az udvaron, vigye őket fedett helyre. 
• Az elektromos készülékeket kapcsolja ki, és a konnektorból is húzza ki azokat.

Vízkárok 

Vízkárnak az víz- és egyéb vezetékek sérülése miatt kiömlő víz által okozott károkat nevezzük. Ezen károk esetében azonban érdemes kicsit részletesebben kitérni a lakásbiztosítás témakörére. 

Magát a vezetékek javítási költségét az alapbiztosítás is fedezi, bizonyos plusz károk megtérítéséhez azonban kiegészítő biztosítás is szükséges. Ilyenek például a meghibásodott berendezések és a kifolyt víz költsége. 

Bár biztosítási szempontból külön kategóriába tartozik, mégis említést tennénk az árvízkárról is. 

Ahogy a biztosításoknál általánosságban, úgy a lakásbiztosításoknál is érvényben van egy úgynevezett kármegelőzési és kárenyhítési kötelezettség. Ez alatt azt értjük, hogy a biztosítást kötő személy, amennyire az adott körülmények között lehetségek megtesz mindent annak érdekében, hogy elkerülje a kár bekövetkezését, vagy csökkentse annak mértékét. 

Árvízkár szempontjából ehhez a következő intézkedéseket kell betartani: 

• Azon berendezések (leginkább elektromos), melyekben a víz kárt tud tenni, kerüljenek biztonságos helyre. 
• Áramtalanítsa az árvíznek kitett helyiségeket. 
• Az árvíz után a lehető leghamarabb távolítsa el a vizet az elázott területekről. 

Tűzkár

Bár a tűzkárok száma jóval kevesebb a viharkárokhoz képest, mégis ennek megelőzése a legfontosabb, ugyanis amellett, hogy hatalmas anyagi kár keletkezhet, a tűz még emberéleteket is követelhet, melyre egyetlen biztosítás sem gyógyír. 

A legtöbb tűzeset a konyhában történik, de rengeteg esetben hibásak az elektromos berendezések és a dohányzás is. 

Jó hír azonban, hogy a tűzesetek nagy többsége megelőzhető lett volna, így kellő odafigyeléssel rendkívül nagy mértékben lecsökkentjük a baleset esélyét. 

Frissítés dátuma: 2021.04.15.