Előző cikk
Ajándékötletek a lakberendezés szerelmeseinek
Mi a különbség a CASCO és a KGFB között?
A gépkocsitartással óhatatlanul egybefonódnak a járműre megkötendő biztosítással kapcsolatos fogalmak is.
Még ha nem is ássa bele magát az ember mélyebben a témába, a két kifejezés, amit biztosan hall, az a casco és a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás (KGFB). De azon kívül, hogy az egyiket kötelező megkötni, a másikat meg nem, milyen különbségek vannak még köztük?
Egyáltalán "mire jók" ezek a biztosítások?
A kötelező biztosítás azt a célt szolgálja hogy, ha kárt okozunk egy másik gépjárműben, akkor ennek összege megtérüljön. Ezzel szemben a casco a saját járművünkben jelentkező hibákat, sérüléseket finanszírozza, tehát bármilyen furcsa is, a kötelező biztosítást hiába mi kötjük, a mi autónk sérülése esetén nem fizet a biztosító.
Baleset esetén, ha nem mi vagyunk a vétkesek, akkor nem kell aggódnunk, miből lesz megjavítva az autó, mert - normál esetben - a másik félnek pont erre kellett kötelező biztosítást kötnie. Ha azonban mi vagyunk a felelősek, akkor más a helyzet: a mi autónk javítását, azaz annak egy részét a biztosító csak akkor fogja állni, ha rendelkezünk casco biztosítással is.
Melyik a drágább biztosítás?
Jellegüknél fogva kijelenthető, hogy a casco díjak magasabbak a kötelező biztosítási díjaknál. Léteznek azonban úgynevezett rész-casco biztosítások is, amelyek csak bizonyos káresemények bekövetkezésekor nyújtanak fedezetet (pl. szélvédőkár, vadkár vagy lopás).
KGFB részletesen
A KGFB-t a gépjármű üzembentartójának a törvény erejénél fogva kötelező megkötni. Erről a 2009. évi LXII. (62.) törvény rendelkezik részletesen, a megkötött szerződés alapján pedig köteles annak díját fizetni. A szerződéskötési kötelezettség kétirányú, nemcsak az üzembentartó köteles KGFB szerződést kötni, hanem a meghirdetett díjtarifának megfelelő szerződéskötési ajánlatot a biztosító is köteles elfogadni.
A biztosító nem zárkózhat el sem az extra kivitelezésű, sportos autók, sem az elhanyagolt műszaki állapotú járművek biztosítása elől, persze a díjba bekalkulálja a magasabb kockázat mértékét.
Amennyiben egy károkozónak nincs gépjármű felelősségbiztosítása, illetve nem fizette be az aktuális díjat, a károsult akkor is kap kártérítést, valamint ugyanez a helyzet akkor is, ha nem ismert a károkozó. Erre azért van lehetőség, mert a KGFB-vel foglalkozó biztosítóknak az ebből származó díjbevételük negyed százalékát be kell fizetni a MABISZ (Magyar Biztosítók Szövetsége) részére.
Ez a szervezet volt az, amely létrehozta a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás kártalanítási alapját, illetve számláját, és ebből az alapból fizetik ki a károsultnak a közúti baleset során elszenvedett kárt.
A károkozó a fizetési kötelezettség alól tehát nem mentesül. A károkozónak, akinek nem volt érvényes gépjármű felelősségbiztosítása meg kell téríteni a kárt, ugyanis a MABISZ, illetőleg az adott biztosító - akár peres úton is - visszaköveteli az összeget a károkozótól.
Casco részletesen
A casco nem kötelező jellegű biztosítás, de hasznosnak bizonyulhat. Ez ugyanis a saját gépjárművünket védő vagyonbiztosítás, amely a gépjárműben keletkezett, szerződésben meghatározott károk bekövetkezése esetén nyújt fedezetet. Casco szerződést a gépjármű védelme érdekében, önkéntesen köthet a tulajdonos, vagy aki a gépjármű megóvásában egyébként érdekelt.
A casco díjak esetében számolnunk kell az önrésszel is. Ez azt az összeget jelenti, melyet a káresemény bekövetkeztekor minden esetben a biztosított visel. Az önrészt általában két módon határozzák meg, egy százalékos értékkel (pl.: a kár 10%-a), továbbá egy összeggel (pl.: 50.000 forint), amelyek közül a biztosító mindig a magasabbat vonja le a kár kifizetésekor.
Az önrész mértékét szerződéskötéskor a szerződő határozza meg, kalkulálni pedig úgy kell, hogy minél magasabb az önrész, annál alacsonyabb a biztosítási díj.
A casco díjának meghatározásakor a biztosító jellemzően figyelembe veszi az autó korát, a motor nagyságát, az autó kártörténetét, illetve a gépjárműbe utólag beépített extra tartozékokat. Utóbbit külön kell bejelenteni, ugyanis a casco alapvetően csak a szériatartozékokra vonatkozik, az utólag beszerelt extrákra jellemzően pótdíjat kell fizetni.
Casco biztosítás esetén a biztosító mindig mérlegelheti, hogy vállalja-e a szerződéskötést, akár az autó műszaki állapotának figyelembe vételével is.
Mentesülhet-e a biztosító a fizetés alól?
Casco esetén a biztosítottnak és a károsultnak is van kárbejelentési kötelezettsége, ugyanakkor a kár késedelmes bejelentése a biztosító mentesülését eredményezi, ha a késedelem miatt lényeges körülmények kideríthetetlenné válnak.
A kötelező biztosításnál akkor nem fizet a biztosító, ha a kárt a biztosított (vagy a szerződő, illetőleg a közös háztartásban élő hozzátartozók) szándékosan, vagy súlyosan gondatlanul okozták (pl. ittas vezetés) valamint a kárenyhítési kötelezettség súlyos megszegése esetén is (pl. lopás esetén, ha a pótkulcs a járműben maradt).
A szerződést felmondani mindkét biztosítás típus esetén írásban kell, 30 napos felmondási idővel év végén, de megszüntethető a szerződés tulajdonosváltás, illetve forgalomból való kivonás esetén is.
A casco és kötelező gépjármű-felelősség biztosítással kapcsolatos további információkért kattintson az alábbi linkekre:
Frissítés dátuma: 2021.04.20.
